A zene mindenkié: konferencia a zene és a mindennapok kapcsolatáról

Az IKONIK (Irodalom, Könnyűzene, Olvasat, Narratíva, Identitás, Kultúra) kutatócsoport szeretettel vár minden, a popkultúra, irodalom és kultúratudomány iránt fogékony érdeklődőt, szakmabelit, diákot december 11-12-én a Magyar Zene Háza Popkulturális Klubkönyvtárába. A két napos konferencián kiemelt szerepet szánnak a szórakoztatónak nevezett zenei stílusok (pop, rock, hiphop… stb.) klasszikus kulturális beágyazottságának, valamint a zene és mesterséges intelligencia vizsgálatának.

Az IKONIK kutatócsoport tagjai a hazai felsőoktatás és kutatóintézet-hálózat munkatársai, akik a KRE BTK, a Magyar Zene Háza, az ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet és Zenetudományi Intézet, az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem színeiben csatlakoztak a közös munkához. Napjainkban egyre nagyobb az igény arra, hogy a zene – és annak minden formája ‒ fontosabb szerephez jusson a hazai kultúraképben. Erre a belátásra támaszkodtak a formálódó kutatócsoport által megvalósított eddigi együttműködések is, melyek már több évre nyúlnak vissza. A munka első állomása a Changes című David Bowie-konferencia volt 2019-ben, a második a nyolcvanas évek magyar underground kultúrájáról szólt „Sapkát viselnek” címmel 2023-ban. A 2024-es konferencia Az őszi sanzontól a mocskos időkig címmel részben a zenei formák irodalmi beágyazottságát vizsgálta, de szóba került a jazz, a hetvenes évek könnyűzenéje vagy a nyolcvanas évek magyar alternatív filmjeinek a korszak underground zenéjéhez fűződő kapcsolata is.

Részletek Hamarosan!

Kiemelt szerepet szánnak a szórakoztatónak nevezett zenei stílusok (pop, rock, hiphop… stb.) klasszikus kulturális beágyazottságának, valamint a zene és mesterséges intelligencia vizsgálatának.
Bartók szerint a zene nem ismeri a határokat. És ez a mondat nem csupán a Bartókot játszó Benny Goodman esetében érdekes, hanem azért is, mert a zene nem csupán földrajzi értelemben nem ismeri a határ fogalmát, hanem a kulturálisan is folyamatosan mozog a különböző szintek között: a reneszánsz dallamból kiformálódott magyar népdal Freddie Mercury előadásában is hitelesen szólalhat meg.
A kultúratudományok megközelítésében az elmúlt tizedekben problematikus lett a szöveg kizárólagos helyzetére alapozott kultúrakép. Az írott szöveg a kultúrakép egyik meghatározó, de nem egyetlen részeként azt a szerepet töltötte be, amit a kultúratörténet más szakaszaiban is elfoglalt. Ennek megfelelően a szövegeket a kultúrán belül körülvevő, megihlető és interpretáló más – más művészeti és mediális információs struktúrák rendszerében helyezkedik el, mint a kép, a fénykép, vagy a zene.

A zene az antik irodalomtól a német szellem bűnbeesését feldolgozó 1947-es Thomas Mann regényig, a Dr. Faustusig, Doctorow Ragtime-ján át Kundera A lét elfelejtett könnyűségéig nem csupán jelen van az irodalomban, de egyben olyan világmodellt is jelent, amelyet a többi művészeti ág szempontjából is gyümölcsöző vizsgálni. Ráadásul napjainkban a populáris zene messze meghaladja a szórakoztatás funkcióit és bizonyos szubkultúrákban az identitásképzés egyik legfontosabb eleme lesz, a film műfaja pedig szinte elképzelhetetlen lett a filmzene nélkül.
A fenti felsorolás azt is mutatja, hogy napjainkban egyre nagyobb az igény arra, hogy a zene – és annak minden formája ‒ fontosabb szerephez jusson a hazai kultúraképben. Erre a belátásra támaszkodtak a formálódó kutatócsoport által megvalósított eddigi együttműködések is, melyek már több évre nyúlnak vissza. A munka első állomása a Changes című David Bowie-konferencia volt 2019-ben, a második a nyolcvanas évek magyar underground kultúrájáról szólt „Sapkát viselnek” címmel 2023-ban. A 2024-es konferencia Az őszi sanzontól a mocskos időkig címmel részben a zenei formák irodalmi beágyazottságát vizsgálta, de szóba került a jazz, a hetvenes évek könnyűzenéje vagy a nyolcvanas évek magyar alternatív filmjeinek a korszak underground zenéjéhez fűződő kapcsolata is.