DOME_RE_PLAY Meybahar x Csontváry

Új sorozat indul a Zene Háza egyik legkülönlegesebb terében, a Hangdómban, ahol a 360°-os filmvetítések mellett a DOME_LIVE-eseményeken már voltak élőzenés estjeink, de most Hangdóm-koncertek címmel további élőzenés produkciók is megtöltik ezt a szokatlan helyszínt. Az első ilyen eseményen a görög- és kisázsiai zenei kultúrák ihletésében működő Meybahar Trio globálzenei együttes lép fel, mégpedig úgy, hogy a Hangdóm egyik filmjét, a DOME 016 Csontváry: Levante című alkotást is kísérik zenéjükkel.

A Meybahar magával sodró világa az Égei-tenger és a kisázsiai kultúrák zenéjében gyökerezik. A zenekart közvetlenül inspirálja a régmúltba visszanyúló keleti modális zenei örökség napjainkkal való kapcsolata, és a térben és időben újra és újra szabadon átélt pillanat szépségének a varázsa. A Meybahar Marilia Pilti görög szantúr játékos és Kopcsik Márton hegedűs találkozásakor született Budapesten. A két hangszer egyedi atmoszférát teremtő játékát és a Meybahar megszólalását ütőhangszerek, fúvósok, nagybőgő és ének teszi teljessé. A háromtagú formáció a Hangdóm Csontváry-filmjét zenésíti meg ezen a koncerten, a Csontváry által végigjárt helyek zenéit megidézve – az egyszeri koncert kihagyhatatlan élményt ígér.


A Csontváry-filmről:
Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek audiovizuális adaptációja a napút jegyében, Nápolytól Jeruzsálemig.

Látvány vagy látomás? Sokan feltették már ezt a kérdést Csontváry Kosztka Tivadar festményei láttán. A magyar művészettörténetben egészen egyedinek és különcnek tartott művész képei senkit sem hagynak közömbösen. Festői zsenialitása, saját maga által is táplált mítosza, miszerint egy égi kinyilatkoztatást hallott: „Te leszel a világ legnagyobb plein air festője, nagyobb Raffaelnél” meghatározták egész művészetét. Rajongott Raffaello és Munkácsy Mihály műveiért, Münchenben Hollósy Simon festőiskolájában, majd a párizsi Julian akadémián képezte magát, hogy végül kialakítsa senkivel nem összetéveszthető ”csontvárys” stílusát.

A soha nem látott tájakkal ébren tartott álmok, s az éghez irányított valóság, az élő természet szürrealizmusba hajló ábrázolása művészetének egyik kulcsa. A napútat, a nagy motívumot és a misztikumot kereste és úgy vélte, ezt csakis keleten, a Levante országaiban találhatja meg. A 20. század fordulóján több utazást is tett az Olaszországtól keletre eső tartományokba, követve az egyre népszerűbb ázsiai turistaútak vonalát. „Athén, Konstantinápoly, Baalbek, Damaskus, Nazaret, Jerusalem, Kairo” – egy 1901-ben kiadott berlini bedekker címlapjának felsorolása a festő ihlető helyszíneinek szinte teljes katalógusát nyújtja.
Zenei utazásunk négy jelenet és tizenkét festmény felhasználásával készült útvonalon vezet, a nápolyi öbölben található Castellammare városától, Athénon, majd Jeruzsálemen keresztül, Baalbek 6000 éves cédrusáig.

Csontváry monumentális képei, mesteri ecsetkezelése, egy megjelölhetetlen, lokalizálhatatlan fényforrástól, a lélek erejétől izzó színei most a Magyar Zene Háza Hangdómjában varázsolják el a látogatót, aki követve a 100 éve kalandozni vágyó utazót, repülőre és hajóra, esetleg vonatra szállhat, hogy a mítosz után eredve megválaszolja a kérdést: látvány vagy látomás-e a mester életműve.